Hatalmas vörös csillagok, de semmi diktatúra. MÁV retró
Magyarországról általánosságban elmondható a veterán járművek iránti hatalmas rajongás és tisztelet, legyenek azok autók, motorkerékpárok, autóbuszok, vagy mozdonyok. Rozsdás ócskavasak születnek újjá második életükre igényes és aprólékos munkák következtében.
A vasútrajongást nem lehet időben elkezdeni. Az egész aprók már bölcsődés korban elkerekedett szemmel ülnek Thomas a gőzmozdony előtt és követik kedves napi kalandjait a fűtőház lakóinak. Aztán következik az első utazás a Gyermekvasúton, megismerkednek a nagy pályaudvarok életével, és nincs visszaút annak, „akit a mozdony füstje megcsapott”.
Hatalmas érdeklődés mellett szombat és vasárnap ismét retro hétvégét tartott a MÁV, részben a Balaton északi partját megcélozva. A vasútvonal a közelmúltig teljes hosszában nélkülözte a villamosítást és tekintélyes része ma sem bír ezzel a képességgel, így a vontatásnál ennek megfelelően öreg gőzös, dízel- és motorvonatok voltak láthatóak.
A 424-es a legjobban sikerült hazai gyártású gőzmozdony, a magyar vasutak királya és Európa egyik legszebb gőzöse. Az elsőt 1924-ben adták át a forgalomnak és 1958-ig összesen 514 darabot gyártottak, ebből 149-et külföldi, főként jóvátételi megrendelésre. A MÁV részére gyártott régi építésű mozdonyokat az ötvenes évek második felétől folyamatosan korszerűsítették, építették át, látták el szélterelő lemezzel. A felújított mozdonyokból húszat pakura tüzelésűre alakítottak át – köztük a képen látható 424 247-est is – negyvenötöt pedig ingavonati közlekedésre tettek alkalmassá. A MÁV gőzmozdonyai 1984. december 31-ig továbbítottak menetrendszerinti vonatokat.
A magyar közösségi közlekedés történetében kultikus járműnek számít a svéd gyártású Nohab, az M61. A típus hazai megjelenése az 1960-as évek vasútkorszerűsítési időszakában történt. A háború utáni országépítés befejeződése ekkorra tette lehetővé a nagyobb arányú felújításokat és beszerzéseket a MÁV részére, abban a helyzetben, amikor a gőzvontatás aránya 85%-ot mutatott a magyar vasútvonalakon. A 20 db M61 beszerzése új korszakot nyitott hazánk vasúttörténelmében. Forgalomba állításukat követően M61-es mozdonyok elsősorban gyorsvonatokat továbbítottak, jellemzően Budapest és a vidéki nagyvárosok között. Ennek oka főként az volt, hogy rendelkeztek a vonatok fűtéséhez szükséges gőzfejlesztővel. Az 1970-es és az 1980-as években az ország keleti feléből a villamos vontatás térnyerésével a Nohabok egyre inkább kiszorultak. A villamosított fővonalakat a V43 (Szili) és a V63 (Gigant) villamos mozdonyok vették át. Az 1980-as évektől kezdve már főként a Balaton északi partján teljesítettek szolgálatot a törzsvonalukká vált Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon. Utolsó 4 példányuk 2000 decemberében hagyta el Tapolcát, akkor vonták ki őket végleg a közforgalomból.
Annak ellenére, hogy a NOHAB gyár készen állt volna további járművek gyártására és leszállítására, a politikai körülmények nem tették lehetővé nagyobb beszerzésüket, mivel a szovjet vezetés rossz szemmel nézte, hogy egy semleges ország elragadja tőlük egy szövetségesük piacát. A MÁV ezt követően a szovjet gyártmányú M62 “Szergej” vásárlása mellett kényszerült dönteni. A sorozatot hazánkba 1965 és 1978 között szállították, és ugyan alapvetően tehervonatok vontatására történt beszerzésük, már a kezdeti időktől használták nehéz személyszállító vonatok továbbítására is. Nagy szerephez jutott a Balaton két partjának nyári csúcsforgalmában: a tapolcai és villamosításáig a kanizsai vonalon is.
A MÁV az 1970-es évek elején még mindig nem rendelkezett megfelelő számú, a nem villamosított fővonalakon közlekedő közepes terhelésű személyszállító vonatok továbbítására alkalmas dízelmozdonnyal. A megoldást ezúttal a hazai gépgyártással foglalkozó Ganz–MÁVAG M41-es sorozatú, „Csörgő” motorhangjáról ismert mozdonya jelentette, melyet 100 feletti példányszámban 1973 és 1984 között szállítottak a vasútnak. Országos szinten ma is közismert dolgozónak számít a villamosítás nélküli vonalakon, így a Balaton északi partjának napjainkban is gyakori mozdonya.
Szereplője volt a retró hétvégének az MDa 3017-es pályaszámú motorkocsi, mely szintén a magyar Ganz-MÁVAG terméke. Gyártásuk 1970 és 1975 között, selejtezésük 2005 és 2011 között történt, azonban a 3017-es 2010-ben ismét visszakerült a forgalomba és visszanyerte csinos eredeti színeit is.
Az ilyen rendezvényeknek gyakori résztvevője az M40-es „Púpos”, akit a hétvégén sajnos most csak odagondolni tudtunk, azonban egy retró mozdonyokról szóló cikkből mégsem maradhat ki.
Érdemes elolvasniCölöpsétány, láperdő, a felújított Esterházy-kastély, és az Öreg-tó őre a tatai vár
A Balaton-parti MÁV retró hétvége nem egyszeri esemény, minden évben többször is megszervezésre kerül, rendszeresen új résztvevőkkel és extrákkal, melyet nemcsak vasútrajongóknak kell látni.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban